EnglishHungarian

~ personal branding, digital world, media, infocommunication, books, humanity, art and literature, fashion, all the best

~ personal branding, digital world, media, infocommunication, books, humanity, art and literature, fashion, all the best

EnglishHungarian

Hiányozz! – Avagy hogyan csináld, hogy inkább rólad beszéljenek, mint veled?!

A legjobb, ha nem teszel semmit. Beleértve ebbe a túlságosan szószátyár beszédet is. Egyszerűen létezz, halljanak rólad, de nem tőled. Legyél jelen a nyilvánosságodban, de inkább a háttérben, mint a reflektorfényben. Így egyben önfegyelemre is szoktathatod magad.

Amit javasoltam ugyanis, az körülbelül olyan, mintha a rinocéroszt arra akarnánk rávenni, hogy ne vadásszon és ne tépje szét az áldozatát. És éppen ez az, amit tenned kell. Nem “széttépni” senkit. Mert annak nagyon negatív üzenete van. Nem szabad ugyanis elfelejtened, hogy elismert, követésre méltó, emblematikus ember nem lehetsz sem kényszerrel, sem fenyegetőzéssel, sem agresszióval. Egyetlen úton emelkedhetsz ki a többi ember közül: önmagad által. Ha olyannak lát a külvilág, amilyen valójában vagy, mégis azonosul veled, s követni, maga fölé emelni akar. Idealizál téged.

Csakhogy ennek az elvárásnak, vágynak meg kell felelned. S mivel a valótlan kép, viselkedés, előbb-utóbb úgyis lelepleződik, csak akkor nyerhetsz, ha önmagadat adod.

De mi van akkor, ha az, amilyen vagy, a valódi önmagad, nem éppen követésre méltó?

Ha nem is vagy tökéletes (mint ahogy semki sem az), de mégiscsak hatsz az emberekre, vagyis működik a karizmád, akkor csak kis átalakulásra van szükség. De annyira igen, hogy belásd: mi az benned, ami gátol önmagad kiteljesítésében. Hogy megpróbáld elbontani azt. Majd felépíteni a helyére valami újat, jobbat, ami által te magad is jobbá válsz.

A probléma az, ha mindezt egyedül akarod majd véghezvinni. Mert azt sajnos nem lehet. Eredményesen nem lehet.

“Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.”

Ezt írja József Attila híres versében.

És milyen igaza van!

Éppen ezért itt a self-branding, vagyis az énmárka építés határa. Ez az a pont, ameddig képes vagy saját erődből, önállóan, külső szakmai segítség nélkül haladni a személyes márkává válás útján. Eljuthatsz a 15 perc hírnévig, de nem sokkal tovább. Legalábbis belátható időn belül nem. És most már években kell mérned az időt. Akad persze kivétel is. Láthatunk pár, egykori valóságshow szereplőt, akiben szunnyadt elegendő tehetség, ügyesség és nagyfokú alkalmazkodókészség, a kitartáson kívül, így egy-másfél évtizeden át tartó munkával valódi, elkoptathatatlan személyes márkává vált. Ők a kivételek, akiknek a sikere erősíti a szabályt. Ez tehát nem lehet a minta.

Nagyot fog csalódni az, aki a valóságshow szereplőket tekinti az énmárkává válás tipikus példájának. Mert nem azok.

Ha tehát a címben feltett kérdésre válaszolni szeretnénk, azt kell mondanunk: kívül-belül olyanná kell válnod, hogy állandó érzelmi reakciót válts ki a többi emberből akkor is, amikor nem vagy jelen. Amikor nincs rólad éppen friss kép, hangfelvétel, videó, mégis mindenki tudja, tudni véli, hogy mikor, hol, kivel és mit csináltál. S mivel az emberek nem voltak veled a nap 24 órájában, nem bújhattak a fejedbe, nem tudhatnak rólad tényeket. Hogy mit gondolsz, mit teszel. A fantáziájukra kénytelenek hagyatkozni. Elképzelik, hogy ez vagy az a történet hogyan történhetett veled, általad, körülötted.

A lényeg az, hogy gondolataikba fészkelted magad és veled foglalkoznak. Téged képzelnek el helyzetekbe, átélik azt, amit szerintük azokban a helyzetekben át kell élni. Miközben feldolgozzák saját életük megoldatlan problémáit. Ez pedig jó érzés. Mert felszabadul tőle az ember. Olyan érzés, mintha egy méretes nagy batyut letett volna a válláról és immár megkönybbülve mehet tovább. Erre az érzésre szívesen emlékezik mindenki, sőt hálás érte, hogy megélheti.

Neked lesz hálás, mert a te személyed által élhette át.

És ezután még jobban figyel rád.

Ne értsük félre egymást: nem a beteges képzelgésekről beszélek, hanem az ember lelki igényéről, hogy kiteljesítse önmagát. Ha másként nem megy, akkor képzeletében. Hogy elmondhassa magáról: ez akár ő is lehetne. Akár ő is ott állhatna a reflektorfényben, vezethetné a legújabb vállalati részleget vagy akárcsak a város legnehezebb buszjáratát.  Az ővé is lehetne a te  kis kávézód vagy éppen ő is írhatta volna a te könyvedet. Mert minden relatív. Nem kell feltétlenül óriási dolgokra gondolni, amikor arról beszélünk, hogy az ember kiteljesítse önmagát. Mindenkinek más jelenti a kiteljesedés elégedettségét.

De bármilyen szűkebb vagy szélesebb körben szeretne valaki márkává válni, az elv ugyanaz marad. Az módszerek és az eszközök, valamint az alkalmazásuk hogyan-ja változhat, de a lényeg ettől nem fog.

Hass az emberek érzelmeire!

Érd el, hogy azonosuljanak veled!

Segíts nekik, hogy kövessenek téged!

Ennek a segítségnek egy lehetséges módja az, hogy teremtsd meg a saját hiányodat.

Amit nem tudnak rólad, azt képzeljék el.

Teremtsenek meg téged a képzeletükben.

Ennél a pontnál azonban keress egy szakembert, akiben bízol, s akinek elhiszed, hogy elvisz téged az út végéig, ahol a személyes márkával járó siker, elismerés és elégedettség vár.

Igazi, tartós, értékkel bíró, piacképes személyes márkává válni másként elég kétesélyes vállalkozás.

De akárhogy is jutsz el eddig a pontig az utadon, tudd: csak egy pillanatra pihenhetsz meg. Mert a neheze még csak most következik. Hatost dobni nem is olyan egyszerű. Hogy elsőre sikerült? Azt tudd be az égiek ajándékának. Én szaknyelven adottságnak nevezném, ami alkalmassá tesz arra, hogy személyes márkává válj majd valamikor. De ezen a ponton, ahol most tartunk, nem elég csak ösztönösnek lenni. Ide tudatos tervezés és kivitelezés kell. Szakszerűség. És számolj azzal is, hogy amiről ez az írás szól, az a százból legfeljebb egy-két módszer.

A százból egy!

Na jó, esetleg három.

De a 6-ost még csak távolról sem látod.

Legfeljebb a képzeletben 6-os a személyes márkád.
Copyright © 2021
%d bloggers like this: